Új cikkünk jelent meg

CT kép a 2019-nCoV (leánykori nevén: koronavírus) hatásaitól a tüdőben

Az elmúlt hónapban a legfontosabb és a laikusokat is lázban tartó téma a vuhani koronavírus volt. Hát gondoltam én is beállok a sorba és legyen nálunk évnyitó téma ez. 

Bővebben a Radiology publikációban, videóval is ellátva.

Mindenkinek Boldog és Áldott Karácsonyt, 

és Örömökben, Intuícióban, Cikkekben 

és Találmányokban Gazdag Új Évet Kívánunk

az IWG szerkesztősége!

IWG szeminárium

Pontos időpont: 2019.11.28. csütörtök 15.00 óra

Helyszín: Biofizika Intézet Könyvtára (EOK épület 2.emelet)


Előadás: Érdekességek a pediátriai képalkotásban - Király László

Gyorspapír: - Csertő Alinka

Start-up stand-up: OncoVR - Szigeti Krisztián

Egy egyszerű módszer Alzheimer detektálásra

A noninvasive and cost-effective means to detect preclinical Alzheimer’s disease (AD) and monitor disease progression would be invaluable. The retina is a developmental extension of the brain and has been viewed as a window to evaluate AD-related pathology. .... link.

IWG szeminárium

Dátum: 2019. október 31. 14:30, 


Helyszín: Biofizika Intézet, EOK, 1. emeleti 1.205-ös gyakorlóban

Előadás: Párhuzamos MRI technikák by Homolya István

Gyors papír: Small Gadolinium Oxide Nanoparticles with

Remarkable Relaxivities for Magnetic Resonance Imaging

of Tumors by Forgách László

Start_up: Kinepict a klinikumban by Szigeti Krisztián

Tomoszintézis, talán működik?

Az AJR leközölt egy cikket amelyben bizonyították, hogy a mammográfia célú tomoscintigráfia nagyon hatékonyan működik. Korábban ennek a metodikának nagy jövőt jósoltak és néhány évvel ezelőtt az RSNA és a ECR is tele volt olyan gyártókkal akik ezen módszere épülő gépeket építettek. Nagy előnyének tartották hogy a CT-nél jóval alacsonyabb sugárdózis mellett hasonló 3D képeket tud készíteni. Sajnos a számítás nem vált be egyes eszközök sugárterhelése lényegesen meghaladta a CT terhelésekét. Így a legtöbb gyártó fel is hagyott vele ... Azonban a mammográfiában szerepe megmaradt csökkentett dózissal ...

EANM

A héten zajlik a legnagyobb európai nukleáris medicina témakörben zajló konferencia. Akit érdekel nézze meg az oldalt mert sok érdekes előadás és téma is található rajta.

Új cikkünk jelent meg

https://link.springer.com/article/10.1186/s13550-019-0532-7

FDA és az AI

Régóta viták tárgya hogyan lehetne egyes AI ügyeket engedélyeztetni és milyen orvosi algoritmusok lehetnek a jövőben diagnosztikai témában fontosak ... ezen a múltban engedélyeztettett projektek láthatóak ... a radiológia nagyon nagy szegmenst foglal magában ...

A legforróbb magyar startupok - 13. Kinepict

Először állította össze a magyar Forbes a legforróbb magyar startupok listáját, magyar és régiós nagyágyúkkal kerestük azokat a cégeket, akik nagyot robbanthatnak. Globálisan. A teljes lista a 2019-es Forbes startupriporttal ....

Mesterséges intelligencia vagy Orvosok a jobbak?

A singularitás még nem következett be, de a klasszikus orvoslásnak biztosan vége. A megjelent összefoglaló alapján lassan el kell zavarni az összes orvost és elég ha a MI dolgozik a diagnosztikában, és robotok a terápiában. Ennyire nem rossz a helyzet, de az ábra alapján erősen át kell gondolnunk mit fog egy orvos csinálni és hogyan a jövőben.

IWG szeminárium

Lassan egy év kihagyás után megtartjuk következő szemináriumunkat:

Helyszín: Semmelweis Egyetem, EOK, Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Könyvtár - 2. emelet

Időpont: május 16. csütörtök, 15:30, minden előadásra 20-30 perc lesz és 5 perc kérdések

1. Nyakas Dániel (PPKE): AI módszerek használata az orvosi képalkotásban
2. Varga Zoltán (MTA - TTK): Extracelluláris vezikulák biodisztribúciójának vizsgálata in vivo képalkotással
3. Barabás Imre (SE - Városmajor): Képfeldolgozás és 3D technológia a sebészetben

Mindenkit szeretetel várunk! Az esemény alatt tea és ropogtatnivaló is várja a vendégeket!

OTDK előadás eredmények

GÓG ISTVÁN: Kinetikus képalkotás az angiográfiában: klinikai vizsgálat

1. kérdés: A módszer lényege tehát, hogy képek egyesítése történik szórás kiszámolásával? Ez saját módszer?

Válasz: Lényegében ez történik, minden egyes pixel intenzitásváltozásai egy adatsorként írható le, melyek statisztikai szórását, standard deviációját számoljuk ki. Ezek a kiszámolt értékek jelennek meg a kinetikus képen. A módszert témavezetőim szabadalmaztatták, penetráló sugárzásokkal történő képalkotó módszerekhez. Többek között elektronmikroszkópiához szerették volna felhasználni, de a vizsgálatok az angiográfiás képsorokkal kezdődtek el, így a fejlesztés ebbe az irányba indult el.

2. kérdés: Van-e kapcsolat az injektálás, a kontrasztanyag és a képminőség között?

Válasz: Korábbi modell méréseink azt sugallták, hogy a kompaktabb kontrasztanyag bólus kedvező lehet a módszer szempontjából, de az ebbe az irányba történő vizsgálataink nem vezettek használható eredményre.

3. kérdés: Miért hagyományos angiográfiát használtunk? A CT angiográfiában lehetne ezt a módszert alkalmazni?

Válasz: A munkacsoportunkban elindult a CT-s implementáció fejlesztése. A matematikája bonyolultabb a CT-s megoldásnak, de úgy tudom, hogy folyamatban van a módszer ezen irányú használatának vizsgálata.

4. kérdés: A vizuális kiértékelésnél látható, hogy a bélárnyék és a mozgási artefaktumok másként láthatóak a kinetikus képen, mint a DSA képeken. Tudhatták a válaszadók, hogy a két kép közül melyik a kinetikus?

Válasz: Olyan szakértőket vontunk be a kérdőívezéshez, akik nem szerves tagjai a fejlesztőgárdánknak, így számukra ezek a képek "újszerűek" voltak, de úgy gondolom, hogy sok képen a műtermékek miatt rájöhetett a vizsgáló, hogy a két kép közül melyik készült hagyományos technikával és melyik a kinetikus módszerrel. Volt vizsgáló, akit zavartak az újszerű műtermékek, ez fejlesztési szempontból hasznos információ volt.

OTDK jelenlétünk

Az idei OTDK-n is részt veszünk több előadással. Az előadások (2019. április 23-26.) meghallgathatóak az Orvos- és Egészségtudományi Szekcióban, amelynek helye Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Népegészségügyi Kar. A részletes program alapján:

1. GÓG ISTVÁN (április 24, szerda 8:30, ÉTK, F.007-008): 

Kinetikus képalkotás az angiográfiában: klinikai vizsgálat

2. KIRÁLY BÁLINT (április 24. szerda 14:30, Fogorvos-tudományi Kar 213-as Előadó):

Sztereotaxiás műtétek sikerességének in vivo ellenőrzése egér modellekben

valamint az Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióban, Egerben:

1. KIRÁLY BÁLINT (április 25. csütörtök 8:30, ORVOSI ÉS BIOFIZIKA C124):
Mély agyi elektródák in vivo lokalizációja egerekben végzett idegélettani kísérletekben

Semmelweis Egyetem - Kiemelt Kutatócsoportok Fóruma

A holnapi napon a Semmelweis Szalon vendégei leszünk, ahol előadásra kértek fel bennünket, a lenti témában.

Időpontja: 2019. április 16. 16:00 óra 

Helyszín: 1085 Budapest, Üllői út 26. Semmelweis Szalon 

Téma: SE ÁOK kutatócsoportok kutatásainak bemutatása endokrinológia, diabetológia témákban történő kutatások területén 

A legkisebb humán PET

Az elmúlt években számos eszközt próbáltak egy nagyon speciális területre fókuszálva elkészíteni. Így készültek el a alsó - felső végtagra specializált cone beam CT-k, a kisbabákra optimalizált MRI-k. 

Ez a fejlesztés is egy ilyen feladatra készült. Nagyon specifikus Alzheimer szűrésre optimalizált kütyü. Majd meglátjuk mekkora piaca lesz. Ha sikerül olcsón, a mostani töredékéért olyan eszközt készíteni, és a korábban egy PET kamerával felszerelt laborokba 3-4 eszközt lerakni, akkor a horribilis kiszolgáló helység, ciklotron, váró stb költségeket egy gyors betegvizsgálati idővel és nagyobb bevétellel gazdaságilag rentábilisan lehet működtetni. 

Persze a nagy kérdés lehet ezen műszerekkel a mostaninál kevesebb FDG-vel mérni valójában, vagy jobb jel zaj viszonyt elérni .... akit érdekel.

Semmelweis TDK kérdések és válaszok

Vicenç Bonet Mateu-Julia, Bioinformatika szekció

A study of functional imaging possibilities to monitor Uni-CAR-T cell glioma therapy in a mouse model

1. Why did you use nude mice?

Answer: Nude mice have no capable or competent immune system, thus there is no reaction against the foreign tumour cells injected inside the brain of the animal. On the other hand, these mice have no hair, which allows us to use optic imaging methods without scattering of the light escaping the animal through the furry skin.

2. Why did we use the U251-PSMA+ cells? Are these cells modified?

Answer: Yes they are, we used them because of two reasons. The first because these cells express mCherry protein, making possible the optical imaging without the need for any material to be injected, thus being "non-invasive". The second reason is that these cells are modified to express PSM-antigen, which is an antigen expressed on many clinical glioma tumour cell lines. To target this in Uni-CAR-T cell therapy and attempt imaging using this antigen was for us of great interest, because of its later possible clinical translation.

3. What exactly is the Targeted Module?

Answer: The Target Module, or so-called Target Protein, is a molecule which is a protein which on one hand has the capacity to bind the CAR of the T cell, and on the other has the ability of recognizing a surface protein of the tumor cell (in our case PSMA, but it can be any other which is useful and specific to the tumour cells). By this connection and just by this connection the T-cells will be activated against the tumour, being the TM concentration in some studies proportional to the tumour cell destruction portion. Which means that this TM is the key or switch for the T-cell activation inside the system.

Semmelweis TDK kérdések és válaszok

Forgách László, Gyógyszerésztudományok I. szekció, II. hely

Berlini kék alapú T1 MRI kontrasztanyag fejlesztése, optimalizálása és tesztelése in vitro és in vivo modell rendszerben

1. Kérdés: Végeztek-e toxicitási vizsgálatokat illetve a jövőben tervben van-e, ha klinikumban kívánják alkalmazni a részecskét?

Válasz: A biokompatibilis burokkal rendelkező részecskék esetén munkacsoportunk vizsgált toxicitást, sejtvonalon. Ez magában foglalta a cianid felszabadulás vizsgálatát illetve sejtvonalon az endocitózisra vonatkozó vizsgálatokat. Természetesen tervben van a felületmódosított részecskék ilyen jellegű vizsgálata, azonban ez csupán a távlati terveink között szerepel.

2. Kérdés: A stabilitási vizsgálat milyen körülmények között történt, milyen körülmények között tárolták a mintát két vizságálat között?

Válasz: A stabilitási vizsgálatot - mivel iv. alkalmazott készítményről van szó - 37 C végeztük, a minták tárolása eppendorf csövekben, 2-8 C, hűtve történt. 

3. Kérdés: Milyen előírás vonatkozik a nanorészecskék stabilitására? Milyen körülmények között kell őket tárolni?

Válasz: A szervetlen, MOF-struktúrájú nanorendszerek tárolására általánosan elfogadott a 2-8 C  tárolás, várható felhasználhatóságuk (shelf-life) kb. 1 év, a szakirodalmi adatok alapján. A liofilizált és vízmentes rendszerek tárolhatóak 2-8 C feletti hőmérsékleten, viszont a nedvességtől elzárva kell őket tárolni. Stabilitási szempontból, mivel iv. alkalmazzuk őket, hasonló követelmények vonatkoznak rájuk, mint a parenterális készítményekre (szál- és pirogénmentesség, sterilitás), de természetesen az aggregációs hajlamukból kifolyólag nem szabad, hogy aggregátumot tartalmazzanak. 

4. Kérdés: Megnézték-e a gyári kontrasztanyag felhasználhatósági idejét/lejáratát?

Válasz: Természetesen, ennek a kontrasztanyagnak a felhasználhatósági időtartama gyártástól számított 3 év, szobahőmérsékleten tárolva. Ez a készítmény, mivel nem nanorészecske alapú, hosszabb felhasználhatósági idővel rendelkezik.  

5. Kérdés: Miért volt “fix” térfogatban, koncentrációban a PB_AC?

Válasz: Úgy gondoltam, hogy a citromsavas burok, a terminálisan elhelyezkedő karboxil csoportok révén képes lehet a citromsav (burok) nélküli részecskékkel valamilyen másodlagos kötést kialakítani. A reakcióm célja elsődlegesen az volt, hogy megtaláljam azt a hozzávetőleges koncentrációt, ahol ezek a karboxil csoportok még nincsenek teljesen lekötve, található a részecskén szabad hely, melyet akár később, megfelelő anyag alkalmazásával (pl. PEG, fluoreszcens festék), reakcióba vihetek, így egy többcélú részecskét nyerve. 

6. Kérdés: Milyen a berlini kék nanorészecskék szöveti specificitása? Hogyan oszlanak meg az extracelluláris térben, milyen a szöveti affinitás, milyen a reakciókészségük a vérrel?

Válasz: Az ilyen jellegű kinetikai vizsgálatokra nem került még sor, ugyanakkor vizsgálatuk a részecskék reakciókészségét patkány vérrel. Ennek során nem tapasztaltunk számottevő interakciót, a vér nem trombotizált a szokásostól eltérően. Amennyiben a készítményünk fejlesztése eljut a preklinikai fázisig, mindenképpen szeretnénk ilyen jellegű vizsgálatokat folytatni.

  

7. Kérdés: A patent óta volt fejlesztés? Mire vonatkozott a parent?

Válasz: A szabadalmi beadvány csak a részecske elméleti ötletét tartalmazta, sem a szintézis, sem a képalkotás működéképessége nem volt kísérletileg igazolva. Ezt a patentet a munkacsoport 2011-ben adta be, azóta jelent meg ezzel kapcsolatos cikk, a berlini kék részecskék kelálási képességéről, talliummal. Természetesen még tervezünk további cikkeket, a pegilálással illetve fluoreszcens jelölés lehetőségeivel kapcsolatban, bizonyítva ezeknek a kérdéseknek a relevanciáját illetve gyakorlati lehetőségét. 

8. Kérdés: Rossz modell az egér az ilyen jellegű vizsgálatokra? Másak a vízterei, más a pórusméret. Ha emberre szeretnénk fejleszteni, nem lenne jobb más modellen vizsgálódni?

Válasz: Egy gyógyszer fejlesztése során sajnos a jelenlegi szabályozás mellett nem lehet megkerülni az állaton illetve sejteken való vizsgálatokat. A klinikai vizsálatok előfeltétele az, hogy vizsgáljuk a készítményt, in vitro. A 3R elv azt is megköveteli, hogy ez a vizsgálat a lehető legalacsonyabb rendű és számú állaton, a lehető legkisebb szenvedés biztosítása mellett történjen. Amennyiben ezek a vizsálatok, például sejteken illetve egéren megtörténtek, természetesen lehetőség van, egy, emberhez hasonlóbb anatómiai viszonyokkal, vízterekkel, nagyobb pórusmérettel rendelkező állaton való vizsgálatra, azonban az egereken való vizsgálat mindenképpen szükségszerű. 

Természetesen nem az egér tehát a legjobb modell egy készítmény in vivo viselkedésének modellezésére, ugyanakkor, jelen esetben egy olyan készítményt fejlesztünk, amely esetlegesen kerülhet klinikai alkalmazásra, tehát ezen vizsgálatok eredménye semmiképp nem elhanyagolható. 

Új cikkünk jelent meg