1. Cikkelemezés (2011.01.07-13.)

Cím: Synthesis and in vitro autoradiographic evaluation of a novel high-affinity radioiodinated ligand for imaging brain cannabinoid subtype-1 receptors


Válaszoló: Szigeti Krisztián


Általános megjegyzések: A cikk aktualitását az adta, hogy laborunk Freund Tamással és Gulyás Balázzsal együtt egy hasonló projektet kezdtünk el november-december tájékán. A cikkben egy általános specifikus agyi radiofarmakon ex vivo disztibúció validálási menetét mutatják be.


Kérdések:
1. Hogy jutottak el odáig, hogy megtalálták a 8­-as vegyületet?
Hasonló vegyületekkel folytatott eredmények alapján, számítógépesen modellezték az új molekula kötődését. Majd az optimalizált kémiai konformáció alapján szintetizálták. Vagy véletlenül akadtak rá ...


2. A bekötődő ligand hogyan befolyásolja a receptorfunkciót?
Természetesen a ligand bekötődése gátolja a további működést. A jó ligandok specifikusak,  és irreverzibilisen kötődnek. Hogy ez mennyiben vált ki funkcionális hatást az fehérje szerkezetétől függ, és erre általánosan válaszolni nem lehet. A képalkotásban azonban olyan kis mennyiségben használunk radiofarmakonokat, amelyek nem váltanak ki farmakologiai hatást. 
A cikk felszeletelt agyak CB1 receptor kötő régióiról beszél, amihez hozzákötötték a jód jelölt anyagokat. In vivo esetben azonban sokkal kevesebb jelölt molekula jut el a vizsgált CB1 receptort tartalmazó sejtekhez, mert a véragygát megszűri őket. Előfordulhat, hogy ex vivo autoradiográfia jó eredményt produkál, majd az in vivo képalkotás semmilyen koncentrálodást nem mutat, a véragygát miatt.


3. A G-fehérjéhez kapcsolt CB1 receptor mely alegységéhez kötődik a ligand?
A képalkotás felbontási lehetőségei és módszerei nem teszik lehetővé ilyan jellegű kérdések megválaszolását. Ehhez in silico fehérje dinamikai szimulációk és spektroszkópiai kísérletek szükségesek. 

Minden membránhoz csatolt receptor fehérjének vannak intra-, extracelurális és membránba ágyazott régiói. Ha valakit részletesen érdekel a fehérje szerkezet kutatás akkor szívesen válaszolok de ezt a blog keretében nem kivitelezhető.



4. Az kiderült, hogy a I-125-8 jó lehet SPECT ­vizsgálathoz, de az nem, hogy végeredményben
kapható­-e   pontosabb   információ,   mint   bármelyik   liganddal   végzett   PET­ vizsgálattal   (vagy esetleg MRI­vel).
Hogy a SPECT vagy PET vizsgálat alkalmasabb a képalkotáshoz nem függ a ligandtól. A ligandot megfelelő radiokémiai eljárásokkal meg lehet jelölni egyik vagy másik képalkotáshoz alkalmas izotóppal. A SPECT képalkotásban használható izotópok előállítása általában olcsóbb. A PET térbeli felbontása rosszabb, de érzékenysége jobb mint a SPECT módszernek. Az MRI alapvetően nem funkcionális képalkotás, azonban intelligens kontrasztanyagokkal azzá tehetőek. Azonban érzékenysége így is sokkal rosszabb marad mint az izotópos képalkotások érzékenysége, bár felbontása kétségkívül jobb.  


5. Egyes cannabinoidok az ismert receptorokon kívül (CB1, CB2) másokhoz is kötődnek (GPR18, GPR55), amelyek egy része a gerincvelőben van. Vajon   nem   lett  volna­-e   helyes   ebből  is szeleteket venni, és megnézni, hogy ezekre nézve is szelektív­e?
Minden új ligand keresése a szintézis után arról szól, hogy megnézik kötődik-e a keresett receptorhoz (autoradiográfiásan vagyis ex vivo), azután vizsgálható a véragygát szerepe vagy a specificitás is. Ehhez jó lehet az általad vizsgált módszer. Azonban meg kell említenem, hogy a gerinc és az agy elég jó lokálisan szétválasztott terület, tehát elegendő csak agyi képalkotást csinálni így nincs gond a gerinc receptorokkal.