TDK Előadás kérdések és válaszok

A szokásos módon most is megosztom mindnekivel a Semmelweis egyetemi TDK előadások után feltett kérdéseket és a lehetséges jó válaszokat. Javaslom elolvasni mindenkinek, mert lehet hogy jövőre neked kellene ezt válaszolnod.

Az második előadás amelyet górcsó alá veszünk: 
Varsányi István: Dinamikus képalkotás paramétereinek elemzése in silico és in vivo modellekkel (BIOFIZIKA, Labor 4-5, 10:00)

A kérdések és válaszok:

1. Honnan tudjuk, hogy az egerek/patkányok Alzheimer kórosak, vagy nem?

Az állatok több olyan mutációt hordoznak amelyek nagymértékben elősegítik az amiloid plakkok felszaporodását. Azonban egyes állatoknál teljesen biztosak nem lehetünk, de boncolással megerősíthetjük gyanúnkat.

2. Patlak modell hogyan jön ki  a Kompartmentmodellből?
Ez egy kb 50 oldalas számolás alapján korektül levezethető, azonban létezik egy néhány oldalas rövid leírás is, némi elhanyagolással.

3. Humán méréseknél miért nem tűnt fel a Kompartment modell pontatlansága?

A humán mérések esetében is inkább a grafikus anlízist használják és a kompartment modell háttérbe szorult. A parciális térfogati hatás talán a klinikumban kisebb (anatómiai méretekhez viszonyítva), és a jel zaj arány a nagyobb voxel méret miatt jobb. nem beszélve az AIF lecsengési idejéről amely kb 100-ad része a egér-patkány sebességnek.

 

4. Mivel magyarázza a szerző, hogy a két nem agyműködésében bizonyos agyterületek között mutatható ki különbség, másoknál nem. Az emberi adatokkal való modellértékű összevetésben miként vehető ez figyelembe?
Hormonális különbségekből adódónak vélem. Bizonyos központokról tudjuk, hogy a  nemmel összefüggésben más működés várható. Embereknél hasonló eltérést várunk, bár ott még a végzettség is komoly szerepet játtszhat, hoisz egy egyetemi végzettségű ember rendszerint többet használja az agyát és végzettségéből fakadólag akár különböző központok szerepe megnőhet.

5. Miként képzeli el jelenlegi megfigyelései alapján a szerző, hogy hogy az Alzheimer kór esetleges korai diagnosztikához megfelelő lenne ez a vizsgálati módszer? Melyik agyterületek érintettségét várja?
Az FDG mérések nagyon gyakoriak, azonban jelenleg a statikus felvételek és az önkontroll hiánya miatt csak késői és nagy agyi érintettség esetében érik el a kellő szignifikancia szintet. Ez sajnos nem elég a jó és hatékony diagnosztikához. Azonban az FDG egy FDA által elfogadott szer, használata egyszerű és olcsó. Ha a mi módszerünket használják majd akkor a két előny összeadódhat.

6. Miért pont T1 súlyozást használtunk, miért nem T2-őt?
Teljesen minegy, hogy T1 vagy T2 súlyozást használlunk, mert nekünk csak agyterületek lokalizálására kell, és arra mindkét súlyozás bizonyos keretek között tökéletesen alkalmas.