Székely Anna és Kuti Ákos: Pulmonáris kórképek új diagnosztikai módszere kinetikus képalkotással
1. Kérdés: Lehetne-e esetleg nem pulmonológiai területen is használni ezt a módszert?
Válasz: Igen. Minden olyan területen hasznos lehet, ahol a mozgásból, annak megváltozásából információ vonható le. Például az angiográfia területén is. Alapvetően az IPF egy modellbetegség amire a jól körülhatárolt beteg anyag és az átvilágítással készült felvételek elérhetősége miatt esett a választás. Még a pulmonológián belül is tervezzük kiterjeszteni a módszert az elterjedtebb betegségekre, például a COPDre, aminek nagyobb népegészségügyi vonzata van. De természetes az egész orvostudomány területéről adottak a lehetőségek.
2. Kérdés: Nagyságrendileg mekkora dózissal jár a felvételek elkészítése?
Válasz: A módszerhez n db n'-szeresen alulexponált röntgen képet készítünk, amennyiben n=n' a kinetikus kép egy hagyományos jól exponált röntgen kép sugárterhelésével egyezik meg. Fontos megemlíteni , hogy a rendelkezésre álló felvételek a módszerünkhöz szükséges dózisnál nagyobb terheléssel jártak , mivel ezek eredetileg más céllal készültek a Pulmonológiai Klinikán. Amennyiben közvetlen e céllal készülnek, a betegek által elszenvedett terhelés lényegesen kisebb lett volna.
3. Kérdés: Hallott-e már digitális tomoszintézisről?
Válasz: Igen hallottam, de a tomoszintézis módszere merőben eltér a mi általunk alkalmazott kinetikus képalkotástól. Mi a mozgást mozgással kapcsolatos paramétereket mutatjuk ki mellyel jobban megközelíthetjük a tüdő funkcionális állapotát , ezzel szemben a tomoszintézis egy morfologiai szeletképalkotó módszer.
4. Kérdés: Milyen gépet kell alkalmazni a módszerben?
Válasz: Alapvetően bármely röntgen átvilágításra alkalmas gép szóbajön. Ebben rejlik a módszer egyik nagy előnye , az elérhetőség kiterjesztése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése