SE TDK Kérdések és válaszok III.

Forgách László: Berlini kék nanorészecske fluoreszcens jelölési protokolljának kidolgozása és tesztelése in vivo rendszerben FOBI segítségével

1.     kérdés:  Mit tudunk a festékek toxicitásáról egérben, emberben?

Válasz: Az egyes festékek toxicitási adatait figyelembe vettük. Toxicitási adatokat csak egérre vonatkozóan találtunk, ezek: Rodamin esetén 87 mg/kg intra vénásan ; Fluoreszcein esetén ~300 mg/kg, szintén i.v.. Metilénkék és Eozin Y esetén csak per os adagolásra vonatkozó LD50 értéket találtam, ezek ~1200 és ~2100 mg/kg-nak adódtak. A táblázatból (pótdián) látható, hogy a festékekkel milyen koncentrációban jelöltem; ez csak a Rodamin esetén közelítette volna meg az LD 50-et - ugyanakkor ezzel sikertelen lett a jelölés. Emberre vonatkozó adatot nem találtam; az egerek adatait át lehet számolni, testfelületre vonatkoztatva, ugyanakkor ezt csak azért nem tettem meg, mert még nem jutottunk el olyan szintre, hogy emberben teszteljük a kontrasztanyagot. Terveink között szerepel a további fejlesztés.

2. kérdés: Eddig csak szemi-kvantitatív fluoreszcens technikák léteznek. Ez most miben tud többet, illetve hogyan lesz kvantitatív?

Válasz: A fluoreszens technikák valóban szemi-kvantitatívok; ahhoz, hogy kvantitatívvá tegyük, monitorozni kellene a testfolyadékok festék-koncentrációját, illetve pontosan kellene injektálni, pontos koncentrációt. Nem érhetünk el olyan eredményt mint egy izotópos mérésnél. Ilyen technikáknál ezzel szemben meghatázoható a szervek közötti százalékos eloszlás, amiből ha tudjuk, hogy mennyi festéket adtunk be, akkor következtethetünk a koncentrációkra.

3. kérdés:  Milyen immunfolyamatokra lehet számítani a nanorészecskék beadását követően?

Válasz: A biokompatibilis felszínnel nem rendelkező részecskék esetén lehet számítani a makrofág rendszer aktivációján és májon-bélrendszeren keresztüli kiürülésre. A vizsgált részecskék biokompatibilis felszínnel rendelkeztek, így ezekre a reakciókra nem számítunk.

4. kérdés:  Voltak-e arra irányuló mérések, hogy mennyi idő alatt ürül ki a festék az egér szervezetéből?

Válasz: Erre irányuló méréseket ez alkalommal nem végeztünk, ugyanakkor korábbi méréseink arra engednek következtetni, hogy egy 72 órás intervallumon  belül is marad nyomnyi mennyiségben kimutatható berlini kék nanorészecske a szervezetben; a vesében.

5. kérdés: Van-e szabadalmunk a témában?

Válasz: Csak a Berlini kék nanorészecske különböző típusaira rendelkezünk szabadalommal (K. Szigeti, D. Máthé (US Patent 61/299,357)), a fluoreszcens protokollra nem. 

6. kérdés: Van-e bevett gyakorlat a fluoreszcens jelölésre az irodalomban?

Válasz: Az irodalomban berlini kék részecske teljes jelölési protokollt nem találtam csak részeredményeket. Ezek  alapján  megkíséreltem  kidolgozni a saját, működő protokollomat.

7. kérdés: Mit értünk azon, hogy fiziko-kémiai tulajdonságoktól függetlenül egy lépéses szintézist szerettünk volna meg valósítani?

Válasz: Kerülni szerettem volna az olyan előkészítő lépéseket, amelyek bonyolultabbak az oldásnál, illetve esetleges pH beállításnál (például a lúggal való főzést 3 órán keresztül; rázatást; kirázást), hogy a jelölés  a lehető legegyszerűbb legyen. Ezt törekedtem minden festéknél azonos módon kidolgozni.

8. kérdés: Véletlenszerű volt-e a nude egér választása?

Válasz: Szerettünk volna minél jobb in vivo képeket készíteni, ebben az egér szőrének fényszórása akadályozott volna. A nude egerek kiválasztásával azt igyekeztünk elérni, hogy minél jobb képet kapjunk a belső szervek közötti eloszlásról.