Király Bálint - Mély agyi elektródák in vivo lokalizációja egerekben végzett idegélettani kísérletekben
Mennyivel lenne egyszerűbb és megbízhatóbb a kidolgozott módszer, ha a CT és az MRI vizsgálatok egyidejűleg lennének végezhetők egy hibrid képalkotó berendezésben? Ezt érzi inkább fontosabbnak vagy a több Teslás MRI berendezés használata lendítene nagyobbat a módszer használhatóságán?
A jelenkori orvosi képalkotásban meghatározó törekvés, hogy hibrid készülékekkel, ugyan abban az eszközben, közvetlenül egymás után végezhessünk méréseket különböző modalitásokkal. Ugyanakkor ezek a hibrid készülékek szinte kizárólag valamelyik funkcionális képalkotó (SPECT, PET) és valamelyik morfológiai információt szolgáltató modalitás (CT, MRI) együttes használatát jelentik, mivel a funkcionális képalkotók csak minimálisan biztosítanak lehetőséget az anatómiai tájékozódásra. Mivel nagyon ritkán van szükség CT és MRI felvételek korregisztrációjára, és technikai akadályok is felmerülnek, ilyen hibrid készülék – különösen preklinikai esetben – világviszonylatban sem igazán elérhetőek. (Major Péter megjegyzése: az említett technikai akadályok miatt nem is lesznek elérhetőek.). Ugyanakkor ez nem jelent komoly problémát, hiszen anatómiai tájékozódási pontok alapján utólag is könnyen korregisztrálhatóak ezek a felvételek, és azzal a megoldással, hogy a két mérés közt az ággyal együtt helyeztük át az állatot az egyik készülékből a másikba, közel azonos körülményeket biztosítottunk, egy ilyen fiktív hibrid berendezéssel.
Míg az első felvetés elsősorban kényelmi szempontból lenne segítség (a pontosságot elhanyagolható mértékben javíthatná), a második felvetés a végeredmény szempontjából is nagyon fontos kérdés. Ahogyan a dolgozatban is tárgyaljuk, egy nagyobb térerősségű MRI készülék lényegesen részletesebb strukturális információt biztosítana, így javíthatná a módszer pontosságát, illetve néhány ponton alternatív megoldásokat is elérhetővé tenne. (Ugyanakkor egy nagy térerősségű preklinikai MRI készülék szintén nem egy sok helyen elérhető eszköz.)
A mérések során az állat el van altatva, és az orra egy pici csőben helyezkedik el, így a koponyának meglehetősen fix pozíciót biztosítottunk, de az állat lélegzik, ezért még így is elképzelhető, hogy kis mértékben elmozdul? Tapasztaltunk-e ebből származó problémákat, és egy légzéskapuzott felvétel tudná-e javítani a pontosságot?
A felvetés jogos, és elméleti síkon a légzéskapuzott felvétel segítene ezen a problémán, de mérések során egyáltalán nem tapasztaltunk ebből származó műtermékeket, az eredmények alapján úgy látjuk, hogy a koponya pozíciója állandónak tekinthető.
Az MRI elméleti leírásában a spinek precessziós mozgását klasszikus megközelítésben írjuk fel. Mi ennek az elméleti alapja?
Ennek alapja az Ehrenfest-tétel, ami kimondja, hogy megfelelő átlagos értelemben véve a klasszikus mechanika mozgásegyenletei a kvantummechanikában is érvényesek. Így a klasszikus leírásmóddal is helyes megoldáshoz juthatunk.
A hisztológiai verifikáció mennyire pontos?
A hisztológiai verifikáció gyakorlatilag tökéletes, mert az optogenetikailag fényérzékennyé tett terület világít fluoreszcens képen, így könnyen eldönthető, hogy az elektród eltalálta-e a kérdéses területet. Az atlaszok viszont jellemzően közel sem illeszkednek tökéletesen a metszetekre, ez megmutatja a műtéttervezés és az in vivo lokalizáció pontosságának határait is.
Mennyi munka egy atlaszt megcsinálni?
Az általunk használt hisztológiai atlasz, a teljes tudományterület által elfogadott általános sztenderd, ami a legnagyobb elérhető részletességgel tartalmazza az ismert anatómiai információkat. Egy ilyen atlaszt létrehozni nagyon hosszú munka (több év) ami nagy egyedszámod és alapos szakértői ellenőrzést igényel.
Az MRI alapú 3D atlasz is igen komoly, de az előzőhöz képest belátható mértékű munka (5 állat és néhány szakértő konszenzusa alapján készült).
Alkalmazhatóak lennének-e izotópos képalkotó módszerek a lokalizációra?
A nukleáris medicina alapvetően funkcionális információt szolgáltat, míg a lokalizáció morfológiai információt igényel, így közvetlenül nem.
Lehetne MRI kompatibilis elektródokat használni?
Léteznek ehhez megfelelő technikák, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az összes fém alkatrész minőségi romlás nélkül MRI kompatibilis anyagra cserélhető-e. Ugyanakkor ez elsősorban nagyobb térerősség mellett jelentene nagy segítséget a lokalizációban, hiszen a jelenleg elérhető MRI felbontása meg sem közelíti a szükséges felbontást, amit a CT biztosít, továbbá a nagy térerősség kontrasztosabb strukturális információt is biztosítana.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése