3. Cikkelemzés (2011.02.21-27.)

Cím: Functionalization and peptide-based delivery of magnetic nanoparticles as an intracellular MRI contrast agent


Válaszoló: Hegedűs Nikolett

Kérdések: 

1. Mi alapján választottak éppen HDF (human dermal fibroblast) és MDBK (Madin-Darby bovine kidney) sejteket? Mennyire elterjedt ezeknek a sejteknek a vizsgálata pl. a HeLa sejtekhez képest? Más sejtekkel is ugyanezt az eredményt kapnánk. 

Ezek gyakran használt sejtek. Arról nem írnak, hogy más sejtekkel is próbálkoztak volna. Itt egyelőre csak az volt a cél, hogy bebizonyítsák, bejut a sejtbe.

2. Mi pontosan a Tat peptid funkciója? Milyen receptorhoz kötődik?

Tat peptid funkciója, hogy a nanopartikulumhoz kötődjön és átjuttassa a sejtmembránon, hogy ic. képalkotásra tudjuk használni. 9 AS-ból áll, pozitív töltésű, negatív töltésű felszínekkel interakcióba lép. Ezt a kötődést képes kompetitíven gátolni a heparin, a heparin analógok és más szolubilis polianionok. Ha neutralizáljuk a pozitív töltésű Tat peptidet reakciókészsége lecsökken. A Tat-heparin interakció nagyon hasonló a heparin-növekedési faktor interakcióhoz. Ezek sejtfelszíni receptorokon keresztül hatnak. De léteznek más internalizációs utak is, mint pl a klatrin burkos endocitózis. 

3. Ha jól értem a szituációt, akkor vas-oxid nanorészecske a Tat peptid segítségével átjut a sejtmembránon, majd paramágneses tulajdonságának köszönhetően intracellulárisan kontrasztot képez. Meg lehet oldani azt, hogy a komplex csak adott sejttípusban dúsuljon fel? Történtek már ezzel kapcsolatban kísérletek? 

Olyan szerintem nem lesz, hogy csak egy bizonyos sejtben/szervben lesz megtalálható, mert ha felszívódik bekerül a véráramba. Majd megjelenik a kiválasztószervrendszerben és méretétől függően vagy a bélrendszeren keresztül vagy a vesén át távozik. Az viszont elérhető, hogy ezek mellett nagy koncentrációban legyen jelen adott sejttípusban. Ezt további ligand kötésekkel tehetjük specifikussá.

4. Eddig nem használták az MRI-t molekuláris képalkotásra?

Eddig is használták tumorok kimutatására, mert a tumor vizet köt meg, és ezáltal változik a rendszer relaxációs ideje. Ehhez nem kell még kontrasztanyag sem. Azonban léteznek olyan okos MRI (Gd tartalmú) kontrasztanyagok is amelyek bizonyos kötődés, környzeti változás hatására megváltoztatják molekuláris konfomációjukat, ezzel hozzásegítve a Gd és a vízmolekulák kölcsönhatásának megtörténését. 

5. Hogyan lehetne még megmérni a koncentrációt?  

MS, HPLC, mikroszkóp alatt megszámolni az egységnyi felületen lévő részecskék számát. abszorbancia mérés kalibráció után. 

6. Milyen előnyt jelent a foszfolipid burok? 

A vízoldhatóságot és stabilitást PEG-foszfolipid micella burok teszi lehetővé. 

7. Miket lehet a nanorészecskével vizsgálni?  

Tulajdonképpen in vivo vagy in vitro mindent. A nanorészecskék azért jók, mert egyben lehet pakolni a szelektivitásért felelős molekulákat és a helymeghatározásért felelős képalkotásben jelet adó atomokat, izotópokat stb.

 Például, onkológiai elváltozásokat: prosztata rák, emlőrák, hepatocelluláris és az epeutat érintő elváltozás, oropharinx-, nyak-, fej rák, agy tumorok, SCLC, NSCLC, GIT, mycobact. Fertőzések (lepra, tuberkulozis), gomba és protozoon fertőzések.

8. Miben jobb mint a többi anyag?

Nem feltétlenül jobb, csak egy új FeO alapú nanorészecske, amely alkalmas képalkotásra. Az egyenletes méretet emeli ki mint nagy előnyt ...