Szokásunkhoz híven a TDK versenyen feltett kérdéseket ismertetném. Nagyon jól válaszoltak a hallgatóink, de azért teljeskörüen válaszolok. Kezdjük időrendben:
Varsányi István: Amiloid plakkok biodisztribúciójának kvantifikációja - Biofizika, bioinformatika
1. Miért farokvénába adtuk, miért nem kísérleteztünk más beadási módszerekkel?
Ennek két egyrészt biológiai egyrészt fizikai okai vannak. Azon anyagnál, amely könnyen transzportálódik a szöveteken keresztül, valamint nem kötődik semmihez a specifikus receptoron/fehérjén kívül ennek nincs jelentősége. Jelen esetben az FDDNP ilyen, de nagyon kevés ilyen anyag van vagy nem is vizsgálták ezt részletesen. A fizikai-matemaikai probléma hogy nem pillanatszerű beadás esetébe ismernünk kell a beadási függvényt és minden fiziológiás - főleg a gyors folyamatokat - állandót rekonvolválni kell. Ezen fenti okok miatt a legegszerűbb közvetlenül a vérbe és gyorsan adagolni a tracert. Erre persze a jugularis, carotis vagy a farok véna is jó.
2. Mi ez a DVL paraméter amit feltüntettem, mert erről nem mondtam semmit.
Ez az anyag (FDDNP) be és kiáramlásának arányát adja vissza számunkra. Egy térfogati konstans, amit a farmakológiában térfogati megoszlási hányadosnak szoktak hívni.
Ez az anyag (FDDNP) be és kiáramlásának arányát adja vissza számunkra. Egy térfogati konstans, amit a farmakológiában térfogati megoszlási hányadosnak szoktak hívni.
3. Mit kéne változtatni a modellen, hogy emberen is mérhető legyen.
A modell univerzális, tehát a matematikai számolásokon nem kell semmit. A kísérleti protokollon lehet hogy kellene, mert az ember és az egér eltérő mérető és metabolikus aktivitású. Meg például a vérmennyiség vagy a voxel méretek sem azonosak. Azonban a leírt Logan, Patlak számolásokat eredetileg nagytestű kutyákok tesztelték,
amelyek mérete miatt közelebb áll az emberéhez, mint az egéréhez. Inkább
az egerekhez kellett optimlizálást végezni a vérbéli aktivitás
meghatározási hiba miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése