OTDK kérdések és válaszok III:

Szöllősi Dávid - Az MRI genotoxicitásának in vivo kimutatása egér modellrendszerben

1. Miért nőstény patkányok?

Egyrészt egerek, másrészt pedig azért, mert az ajánlás az, hogy ha nincs különbség a nemek között az adott genotoxikus ágens tekintetében, akkor elég elvégezni az egyik nem egyedein a tesztet. (Ez a mi esetünkben nem igaz, mert nem nagyon vizsgálták meg.) Ellenben, a továbbiakban hím egereken végzünk majd méréseket, mivel a micronucleus gyakoriság varianciája bennük alacsonyabb.

2. 16 óra nem sok?

A 16 óra nem a páciensek, hanem inkább a dolgozók expozícióját hivatott modellezni. Persze a frakcionált expozíció sokkal reálisabb lenne, de erre nem volt lehetőségünk. A dolgozók alatt pedig nem csak az MRI mellett dolgozó személyzetet kell érteni, hanem bárkit aki nagy indukciójú mágnesek környezetében dolgozik, pl nehéziparban, pl alumíniumgyártás (ez nem tudom, hogy jó-e úgy rémlett, hogy alumíniumgyártásnál volt ilyen probléma, hogy nagyon nagy indukciójú mágneses térben dolgoznak az emberek).

3. Mit javasolnék?

V.: Ez alapján semmit. Egy kis méretű pilot studyról van szó, aminek célja nem az egészségkárosító hatás, hanem a genotoxicitás kimutatása volt. Az egészségkárosító hatás és a genotoxikus hatás különböző, viszont távlati cél megítélni azt, hogy az előbbi milyen módon következik az utóbbiból, valamint ezeket a hatásokat milyen paraméterek befolyásolják. Akkor tudunk csak egy ajánlást adni, ha egyáltalán tudjuk, hogy a statikus, vagy RF vagy ELF tér okozza-e a nagyobb károsodást. (Azt is ki lehet emelni, hogy a jelenleg érvényben lévő „dóziskorlátozást” lakosságra egy ESzCsM rendelet, páciensekre pedig IEC szabvány, de egyik se veszi figyelembe a génkárosodás lehetőségét.)

4. Foglaljam össze a CT vizsgálat eredményét egy mondatban.

A hatás nem 100%-ban perzisztál. Erre azt a magyarázatot adtam, hogy két féle DNS károsodást okoz az ionizáló sugárzás. Az indirekt károsodás reaktív szabad gyökökön keresztül történik, amelyek hasonló mechanizmussal károsítják a DNS-t mint amit az MRI esetén feltételezünk. Ezek könnyen javítható „enyhe” DNS károsodást okoznak az esetek túlnyomó részében. A direkt DNS károsodás ezzel szemben egy klaszterezett, nehezen javítható károsodást okoz, ami sokkal több ideig perzisztál és nagyobb arányban okoz DNS károsodást. Ez is árnyalja a képet, hogy miért is nem beszélünk egyből egészségkárosító hatásról az MRI genotoxikus hatását látva.

5. Honnan volt olyan sok retikulocitám, mennyi a retikulociták aránya az egér vérben?

A képek amiket bemutattam, direkt úgy lettek kiválasztva, hogy sok retikulocita legyen rajta. A vért a tárgylemezre csöppentettem, nem kentem ki, eléggé inhomogén lett a sejtek eloszlása. Az egerekben egyébként egértörzsenként más-más hematológiai paraméterekkel találkozunk, B6 egerekben 2-4% körüli a retikulocita/vvt arány (ezt hasraütésszerűen mondtam, de szerintem kb stimmel.)