2011. október 3., hétfő

15. Cikkelemzés

Cím: Immunological properties of engineered nanomaterials

Válaszoló: Hegedűs Nikolett

Összefoglaló:

A cikk a nanorészecskék immuntoxicitásával foglalkozik. Hozzájuk kapcsolt anyagoktól függően szuppresszálhatják vagy stimulálhatják az immunrendszert, így a felszín módosításával könnyen befolyásolhatjuk a szervezeten belüli válaszokat. Ezen módosítások alatt fehérjekötéseket értenek. A nanopartikulumok élő rendszerbe kerülésüket követően azonnal kapcsolatba lépnek a szervezettel. Kötődhetnek plazmafehérjékhez, melyek jellemzőek lehetnek az adott részecskére, illetve az opszonalizációt követően a makrofágok eliminálják őket a keringésből fagocitózissal. Ez a fagocitózis elkerülhető PEG-gel történő bevonás, poloxamin polimer és poloxamer segítségével.

Immusstumuláció: A bejutatott nanopartikulumot antigén tulajdonsága miatt a szervezet idegenként ismeri fel és immunválaszt indít ellene, melynek hatására a vérben megnő az effektor sejtek száma. Nagyobb méretű NP inkább Th1, kisebb NP pedig Th2 választ vált ki.

Immunszuppresszió - alkalmazási terület: gyulladásos betegségek, endotoxin-indukált sepsis kezelése, eozinofilek gátlása( lokális gyulladás, szövetkárosodás) neutrofilek gátlása (fekélybetegségek)


Válaszok a kérdésekre:
  1. Hogyan történik az opszonizáció és a fagocitózis?

    Az antigén ellenanyaggal és/vagy komplement komponensekkel való fedése. Az opszonizáció növeli a fagocitózis hatásfokát.
    A granulocyták specifikus aktiválás nélkül is képesek élő vagy elpusztult mikroorganizmusok bekebelezésére: a részecske felszínével kialakított kapcsolat laza, a folyamat lassú, rossz hatásfokú. Jelentősen gyorsul a folyamat, ha specifikus kölcsönhatás (opszonizáció) jön létre a granulocyta és a megjelölt antigénhordozó részecske (azaz a mikroorganizmus) között. A megjelölés két különböző módon is történhet. Az egyik lehetőség, hogy a mikroorganizmus kapcsolódik a rá specifikus antitestmolekulához (általában IgG-hez); ezt követően az az IgG-molekula, amelyik antigént kötött, a granulocyta felszínén lévő Fc-receptorhoz kapcsolódik. A másik lehetőség, hogy a sejtes antigént a már aktivált komplementrendszer egyik tagja (a C3b komponens) jelölte meg, és a komplex a granulocyta valamelyik komplementreceptorához (CRI és CR3) kötődik. A granulocyta és megjelölt antigén közötti kapcsolódás a közvetítők segítségével szorossá válik; a kapcsolódás eredményeképpen a receptor felől aktiválódnak a granulocyta szignáltranszdukciós mechanizmusai, intracelluláris fehérjék foszforilálódnak. A cytoskeleton fehérjéi megváltoztatják a sejtmembrán alakját, lamellipodiumok veszik körül a bekebelezendő részecskét, és az ő phagocyta membránjával körülvéve bekerül a sejt belsejébe. A granulocytamembrán találkozása a megjelölt antigénekkel megindítja azokat a további folyamatokat, amelyek az antigént hordozó mikroorganizmust valóban hatástalanítják (a fagocitózis önmagában még nem pusztítja el a baktériumot, az továbbra is szaporodóképes és fertőzőképes marad.) a felvett baktérium a phagosomába kerül, majd egyrészt a toxikus oxigénmetabolitok, másrészt a granulumok összetevőinek hatására elpusztul.

  2. Opszonizáció nélkül is van fagocitózis? Vagyis a fagocitózis elkerüléséhez elég-e az opszonizációt megakadályozni?

    Igen, opszonizáció nélkül is van fagocitózis. Ha az opszonizációt akadályozzuk meg, fagocitózis még mindig létrejöhet.

  3. Hogyan kell elképzelni a karboncsöveket? Mire használják őket?

    A karboncsövek allotróp szénmódosulatok. Grafit színű, nagyon könnyű, rugalmas, különböző méretekben kapható. Leghétköznapibb felhasználási terület: Forma-1-e autók gyártása, bicikligyártás, Sárkány merevítőrudak.

    Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_nanotube

  4. Mik a dendrimerek?

    A dendrimerek elágazó szerkezetű molekulák, amelyek egy központi magból indulnak ki. A dendrimerek és a dendritikus polimerek kulcsfontosságú pozíciókat töltenek be az új technológiai alkalmazások között, az első dendrimer alapú gyógyszer várhatóan 2008-ban jelenik meg.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Dendrimer

  5. Mi az a TLR receptor – mit „csinál”?

    TLR (Toll-like receptor): Toll-szerű receptor.

    A Toll-szerű receptorok a Drosophila Toll-receptoráról kapták nevüket: 1996-ban írták le, hogy a receptor az embrió dorsoventralis polarizációja mellett a gombafertőzés elleni védelemben is fontos szerepet tölt be. Egy évvel a felfedezést követően Charles Janeway és munkatársai azonosították a receptor emlősökben található formáját; jelenleg emlősökben 10 Toll-szerű receptort ismerünk (TLR1-TLR10), és még várható a család újabb tagjainak felfedezése. A TLR-ek közös szerkezeti jellemzője az extracelluláris leucinban gazdag domén (leucin rich repeat, LRR), valamint az intracelluláris Toll/IL-1-receptor- (TIR-) domén. Az emberi Toll-szerű receptoroknak ismert a kromoszomális lokalizációja és a szekvenciájuk; ez utóbbi alapján öt alcsaládba sorolhatók. Valamennyien transzmembránfehérjék; ligandumaik felismerése feltehetőleg homo- vagy heterodimerizációval jár, ezt követően indulnak el a sejten belüli jelátviteli folyamatok. Nagyon fontos, hogy a ligandum felismeréshez más fehérjék és receptorok kooperációja is szükségessé válhat, és ez eltérő a különböző Toll-szerű receptorok esetén.

    Bővebben:
    http://www.lam.hu/folyoiratok/immun/0304/4.htm

  6. Sokat hallani az ezüst-részecskék antibakteriális hatásáról is – ezeket nem használják emberben/állatban nanorészecskékként?

    Az ezüstkolloid a baktériumtörzseket, vírusokat, gombákat és a penészt is elpusztítja. Orális alkalmazás során 90-100%-ban felszívódnak és néhány nap alatt kiürülnek a szervezetből. Hatása annak tulajdonítható, hogy pozitív töltése magához vonzza a kórokozókat, elpusztítja azok életben maradásához szükséges enzimeiket és oxidálja az anaerob baktériumokat. Felhasználása kiterjed az immunrendszer védelmére, regenerációjára, valamint az emésztés szabályozására és bőrproblémákra (pattanás, szemölcs, napégés, szúnyogcsípés, korpásodás). Továbbá rheumában, ízületi panaszokban, leukémiában, gyomorfekély és cukorbaj esetén alkalmazzák.
    A nanoezüstoldat és a sebészeti varróanyagok a klinikai gyakorlatból kerültek át a mindennapi gyakorlatba. Laboratóriumi és klinikai tanulmányok is bebizonyították, hogy a dermális biokompatibilitás ellenére ezek a vegyületek nagyon citotoxikusak. A keratinocyták proliferációját gátolják és a sejt morfológiáját is befolyásolják. Több nanoméretű részecske közül az ezüst bizonyult a legtoxikusabbnak, drasztikusan csökkent a mitokondrium funkciója, emelkedett a membránok áteresztő képessége, nekrózis alakult ki és indukálódott az apoptotikus kaszkád hatására. Ezen felül fertilitási problémákat is eredményezett mindkét nemben egyaránt. Az ezüst nanopartikulumok képesek interakcióba lépni fehérjékkel és enzimekkel tiol csoportjuknak köszönhetően. Ilyenek pl a glutathion (GSH), tioredoxin, szuperoxid dizmutáz (SOD), tioredoxin peroxidáz melyek kulcsfontosságúak a sejt antioxidáns tevékenységében és az oxidatív stressz kiküszöbölésében.

  7. Mi a zéta potenciál?

    A nyírási síkon mért elektrosztatikus potenciál értéke.
    Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Zeta_potential

  8. Hogyan magyarázható a nanorészecskék adjuváns hatása (antigén uptake növelése és antigén prezentáló sejtek stimulációja)? Mely nanorészecskék képesek erre?

    A NP antigén tulajdonságával magyarázható, ennek köszönhető, hogy idegen anyagként érzékeli a szervezet és beindítja a védelmi funkcióit, ezáltal megnő ezeknek a folyamatoknak a sebessége. A szervezet adaptálódik az új helyzethez és mielőbb szeretné eliminálni ezeket az anyagokat.
    Minden nanorészecske képes antigénként viselkedni, ha nincsen olyan burkoló felülete, mely elrejtené az immunrendszer sejtjei elől.

  9. Miben nyugszik a nanorészecskék antitumorális hatása?
    még gondolkozunk ...

  10. A PEG-bevonat miért véd a fagocitózistól?

    Mert elfedi a nanorészecske antigén tulajdonságát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése