A jelen részben a (Kovács Gellért, Márton Tímea - Radiológia szekcióban) elhangzott előadást követő kérdéseket vesszük sorba:
1. Figyelembe vettük-e a nők ciklusát? Elzártuk-e a hímeket és a nőstényeket egymástól?
V: A lehető legkörültekintőbben próbáltuk a kérdést körbejárni, vagyis igen.
3. Miért van különbség a hím és nőstény glükózfelvételében?
V: Jelenleg
is gyűjtünk hozzá érveket, és korábbi kutatási - irodalmi eredményeket. Az már ismert, hogy a hím
és nőstény patkány eltérő agyi neurológiai gyulladással szembeni ellenállóképességgel, glükóz metabolikus rátával rendelkezik és az anatómiai felépítése is különböző.
4. Megkülönböztethető a "jobb é balkezes patkány"?
V: A jelenlegi ismereteint szerint nincs ilyen jellegű specializáció a jobb és bal agyfélteke között egérben. Ezt azonban emberben (főemlősökben és delfinekben) nem mondhatjuk el.
5. Klinikumban mennyire alkalmazható a bemutatott módszer?
V: A
cél az volt, hogy egy olyan paraméter adatbázist hozzunk létre, amely a
klinikumban alkalmazható. Eredményeink alapjhán úgy gondoljuk, ez sikerült. Ismert a különböző központi idegrendszeri
betegségek esetén a glükóz anyagcseréje változása klinikumban.
+ Az egyik zsűritag kijelentette, hogy szerinte lehetséges korai Alzheimer kórt MRI-vel diagnosztizálni.
V: A kérdés hogy mi a korai. Amíg nincsenek morfológiai, vagy kisebb anatómia elváltozások biztosan nem (ADC, DWI, BOLD sem tudja). Ennek oka az MRI érzékenysége. Jelenleg mint az NHI, mind az EU jelentős összegeket fordít olyan kutatások finanszírozására amelyek korai, sejtszintű (receptorszintű) elváltozások detektálására alkalmas. A PET/SPECT módszerek meg target/tracer segítségével sokkal jobb (SPECT/MRI ~ 8 nagyságrend) érzékenységgel lehetnek képesek erre. Jelenleg nincs ilyen molekulánk és targetünk sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése